Könyvelés Székesfehérváron szakértői kezekben

Így válasszunk könyvelőt

Könyvelőt többnyire azért fogad egy cég, mert nem ért a könyveléshez, és nem is akar vele foglalkozni. De mivel nem ért hozzá, azt sem könnyű eldöntenie, hogy vajon az a könyvelő, akit kiválasztott, a lehető legjobb szolgáltatást nyújtja-e neki. Az fn.hu összegyűjtötte, mi jellemző egy igazán jó könyvelőre.

Azt, hogy egy adott cégnek melyik a legjobb könyvelő, egyedi igények és szempontok is befolyásolhatják, de vannak olyan minimumok, amikből egy hosszú távra tervező cégnek nem szabad engednie. Három szakembert kérdeztünk meg arról, szerintük melyek a minimális elvárások. Arra is kitértünk, hogyan bővíthető a könyvelői szolgáltatás különféle extrákkal. A jó könyvelő(iroda) tehát:


» 1. Szerződéssel, számlával, felelősségbiztosítással dolgozik, és titoktartást vállal

» 2. Technikailag felkészült és felelős

» 3. Beleássa magát a cég ügyeibe, és odafigyel a részletekre

» 4. Tanácsot is ad

» 5. Mindent „elsikál”?

» 6. Szabályokat állít fel

» 7. Előre gondolkodik

» 8. Naprakész és pontos

» 9. Képviseli a céget

» 10. Nem a legolcsóbb

» 11. Cégértéknövelő is lehet

» 12. Extrákat is kínálhat,

Kapcsolat

Cég: Kilman Consulting KFT
Adószám:12597172-2-07 

Cím:
8000 Székesfehérvár
Tóvárosi lakónegyed 31. II/1.

Tel:
+36 22 500-518
Fax:
+36 22 500-519
E-mail:
info@kilman.hu

Tanúsítványunk

Megosztás

Gyakori kérdések

Nyugdíjas munkavállaló egészségbiztosítása

Január 1-jétől a munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas munkabéréből nem kell járulékokat levonni. Tekintettel arra, hogy a járulékfizetés alapján ellátás is járt, így az 1997. évi LXXX. törvény rögzíti, hogy jövő év elejétől a munka törvénykönyve (Mt.) szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra ezen jogviszony alapján. Erre tekintettel vetődött fel az a kérdés, hogy kell-e az egészségügyi szolgáltatás fedezetére egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie a munkaviszonyban dolgozó saját jogú nyugdíjasnak? Az 1997. évi LXXX. törvény jelenleg hatályos rendelkezései alapján a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni. Azaz a saját jogon nyugellátásban részesülő munkavállaló béréből le kell vonni  a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl – a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, valamint – a 10 százalék nyugdíjjárulékot. Mivel a járulék társadalombiztosítási ellátások fedezetére szolgál, így a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék az egészségügyi szolgáltatást fedezi, míg a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján a nyugellátásban részesülő személy 0,5 százalékos nyugdíjemelésre jogosult. Január 1-jétől a munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas munkabéréből már nem kell megfizetni a járulékokat, azaz a nyugdíjas béréből csak személyijövedelemadó-előleget kell vonni. A járulékfizetés hiányában az Mt. hatálya alá tartozó nyugdíjas munkavállaló nem lesz jogosult a nyugdíj 0,5 százalékos emelésére, továbbá az 1997. évi LXXX. törvény alapján nem lesz jogosult baleseti ellátásra és egészségügyi szolgáltatásra sem. Az 1997. évi LXXX. törvény 26. paragrafusának (5) bekezdése alapján a 16. paragrafus (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy – ide tartozik a saját jogán nyugdíjban részesülő is – után idén havonta 7320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet a központi költségvetés, kivéve a nyugdíjas foglalkoztatottakat, illetve a kiegészítő tevékenységet folytatókat. Azaz, ha a nyugdíjas „nem dolgozik”, akkor az egészségügyi szolgáltatásának fedezetét a költségvetés biztosítja. Ha azonban a nyugdíjas foglalkoztatott, vagy kiegészítő tevékenységet folytat, akkor az egészségügyi szolgáltatásának fedezetét a tőle levont 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék biztosítja, illetve a kiegészítő tevékenység esetén a vállalkozás által megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék alapozza meg. A fenti rendelkezés kapcsán jogosan merül fel a kérdés, hogy jövőre a munkaviszonyban foglalkoztatott, de már járulékot nem fizető nyugdíjasnak az egészségügyi szolgáltatás fedezetére kell-e külön járulékot fizetnie? A válaszhoz meg kell nézni, ki minősül foglalkoztatottnak az 1997. évi LXXX. törvény alapján. E szerint foglalkoztatott az, aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak, és a munkaadója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja. A munkaviszonyban álló saját jogú nyugellátásban részesülő személy 2019-ben nem lesz biztosított, és ezáltal nem minősül foglalkoztatottnak sem, így a központi költségvetés utalja majd át a belföldi nyugdíjas munkavállaló után is az egészségügyi szolgáltatás fedezetét. Azaz 2019-ben az Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozó saját jogú nyugdíjas nem munkavállalóként, hanem az 1997. évi LXXX. törvény 16. paragrafus (1) bekezdésének b) pontja alapján, mint belföldi nyugdíjas lesz jogosult egészségügyi szolgáltatásra, amelynek a fedezetét a központi költségvetés biztosítja.