Könyvelés Székesfehérváron szakértői kezekben

Így válasszunk könyvelőt-arch.

Könyvelőt többnyire azért fogad egy cég, mert nem ért a könyveléshez, és nem is akar vele foglalkozni. De mivel nem ért hozzá, azt sem könnyű eldöntenie, hogy vajon az a könyvelő, akit kiválasztott, a lehető legjobb szolgáltatást nyújtja-e neki. Az fn.hu összegyűjtötte, mi jellemző egy igazán jó könyvelőre.

Azt, hogy egy adott cégnek melyik a legjobb könyvelő, egyedi igények és szempontok is befolyásolhatják, de vannak olyan minimumok, amikből egy hosszú távra tervező cégnek nem szabad engednie. Három szakembert kérdeztünk meg arról, szerintük melyek a minimális elvárások. Arra is kitértünk, hogyan bővíthető a könyvelői szolgáltatás különféle extrákkal. A jó könyvelő(iroda) tehát:

1. Szerződéssel, számlával, felelősségbiztosítással dolgozik, és titoktartást vállal

Ez alapkövetelmény Oldal György adószakértő, valamint az AG.Mamas könyvelőcég ügyvezető igazgatója, Gáspár György szerint is. Azt, hogy a könyvelő garanciát vállal a munkájáért külön nem kell beírni a szerződésbe, jegyezte meg Oldal György, mert erre őt a Ptk. kötelezi. A neki fel nem róható külső körülményekért (pl. nem kap meg időben egy bizonylatot) viszont nem vállalhat felelősséget. Az anyagi felelősség viszont már nem tartozik bele a Ptk. szerinti garanciába – tette hozzá.
Gáspár György azt mondja, az anyagi felelősséget bele kell foglalni a szerződésbe. És mivel a könyvelő belelát az ügyfél egész életébe, gazdálkodásába, a titoktartás ne csak az iratok elévülési idejéig tartson, hanem sírig, mint a papé.

Az fn.hu kérdésére, hogy vajon a könyvelői biztosítás mennyire elterjedt, Oldal György azt a tájékoztatást adta, hogy a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) tagjainak közel fele a szervezet keretein belül biztosított, jelenleg évi 3 milliós összegig. A biztosítási esemény viszonylag ritka, leginkább a bevallások elmulasztása miatt kell fizetniük a könyvelőknek.

2. Technikailag felkészült és felelős

Gáspár György egy komoly szolgáltatáshoz minimumnak tartotta, hogy a könyvelőcég szoftverei legálisak legyenek, másképp nem lehet biztonságban tudni az ügyfelek adatait. Az illegális szoftverhasználat ezen felül bűncselekmény is. A másik, amit megemlített, hogy a könyvelő folyamatosan képezze magát.
Szimán Emese könyvelő szerint az is elengedhetetlen, hogy a könyvelő a saját ügyfélkapuját használja, így vállalva felelősséget a beküldött anyagokért. Ha ugyanis megrendelője ügyfélkapuját használja, akkor ezzel rá hárít mindent. De egyben árulkodik arról is, vajon milyen munkát végezhet – vélte.
Gáspár György egyetértett ezzel, hozzátéve, azért sem tanácsos átadni a könyvelőnek az ügyfélkapu használatát, mert ezzel a megbízó kiszolgáltatottá válhat. Hiszen ha ügyfélkapuja jelszavait átadja, minden személyes adatához, és azok módosításához is hozzáférést enged.
Mindkét szakember szerint alapvető ma már, hogy ne csak telefonon, hanem e-mailen, skypon, msn-en is elérhető legyen a könyvelő.

3. Beleássa magát a cég ügyeibe, és odafigyel a részletekre

Tisztában van vele, hogy a cég mivel foglalkozik, hogyan foglalkoztat, milyen típusú költségei merülhetnek fel. Ha például a cégnek van cégautója, akkor tud erről, és természetesen elszámolja az ezzel kapcsolatos költségeket. Ha viszont nincs cégautó, akkor rákérdez, miért számolnának el tankolási, parkolási, stb. költségeket – sorolta Oldal György.
Ha a könyvelő tájékozott a cégről, az az ügyvezetőnek is jó, mert nem fogja minden egyes számla elszámolásával kapcsolatban felhívni. A havi könyvelési anyagok átadása-átvétele például jó alkalom arra, hogy a könyvelő és a cégvezető együtt nézzék át a bizonylatokat, beszéljék át a gazdasági eseményeket, a cég életében történt változásokat – tette hozzá.

Gáspár György példaként megemlítette, ha péket vállal el, akkor amellett, hogy utánanéz, rájuk milyen különszabályok vonatkoznak, beleássa magát a pékszakmába is, hogy tudja, mit csinál ügyfele és annak milyen könyvelési vonzatai vannak.

Akik elégedetlenek a könyvelőjükkel, azok is leginkább a nem kellő odafigyelésre panaszkodnak, valamint arra, nem érzik úgy, hogy kérdezhetnek – említette meg Szimán Emese. Azt sem szeretik, ha nem hívják őket vissza, nem válaszolnak az e-mailjükre. Az ügyfelek igénylik a folyamatos stabil háttérjelenlétet, visszajelzést, és azt, hogy legyen elérhető a könyvelő. Személyes és egyedi kapcsolatot kell kialakítani az összes ügyféllel – tette hozzá.

a szakosodás előnyei és hátrányai

Több típusú könyvelőiroda van. Az egyik, ahol egy-egy ügyintéző egy-egy cég teljes könyvelésével foglalkozik, a másik, ahol témakörökre van bontva a könyvelés. A szakosodás előnye, hogy egy terület törvényi változásait könnyebb követni, mint az összesét. Más kérdés, hogy át tudja-e látni a céget az a könyvelő, aki csak egy részfeladatot végez. És ha nem tudja átlátni, akkor vajon képes-e olyan szolgáltatást nyújtani az iroda, mint ahol egy kézben vannak a cégek? A nagy könyvelőirodáktól sokan éppen azért óvják a cégeket, mert náluk jellemzőbb a munkatársak szakosodása – mondta el az fn.hu-nak Oldal György. Véleménye szerint optimális megoldás lehet, ha a szakosodott könyvelőiroda vezetője kezén minden cég ügyei keresztülmennek, és ő vállalja fel az összes információ birtokában, egy személyben a tanácsadást is.


4. Tanácsot is ad

Nemcsak lekönyveli a tételeket, hanem ismerve a cég tevékenységét, javaslatokat tesz, milyen adókedvezményekkel élhetnek, vagy felhívja a figyelmet arra, milyen költségeken (pl. bankköltség) lehetne spórolni – mondta Szimán Emese. Az adótanácsadást azonban csak akkor szabad átvállalnia, ha van rá képesítése.

Gáspár György szerint a könyvelő feladata, hogy tisztában legyen vele, a legális adótervezésben mik azok a legkedvezőbb lehetőségek, amiket fel tud ajánlani az ügyfelének, megvizsgálva, hogy alkalmazhatóak és rentábilisak-e a lehetőségek. Ha egy könyvelő nem mondja el pl. a nemzetközi fuvarozásban dolgozó cégnek, hogy a gépkocsivezető és az árukísérő részére fizetett napidíj napi 25 euróig adómentes, vagy hogy a cafetériával mennyit spórolhat, az nagy hiba. Akárcsak az, ha nem hívja fel a figyelmet például a beruházási kedvezményre vagy a fejlesztési tartalékra, és nem ismerteti ezek feltételeit. Hogy az ügyfél él-e e lehetőséggel, az már az ő dolga.

Ha a könyvelő megkeresi a legális kiskapukat és például átszervezést javasol annak érdekében, hogy egy cég igénybe tudjon venni egy adókedvezményt, az nem visszaélés a joggal, még az alkotmánybíróság szerint sem – tette hozzá Oldal György.

5. Mindent „elsikál”?

Gáspár György szerint határozottan nem, ha ez azt jelenti, hogy az ügyfél legyen boldog, mert keveset kell fizetnie, a könyvelő meg majd valahogy „elintézi”. „Lehet így is könyvelni, de én nem teszem – tette hozzá. Oldal György szerint van bizonyos játéktér, ameddig „elmennek” a dolgok, de amikor a kockázat aránytalanul nagy, akkor abba már nem szabad belemennie a könyvelőnek, bármennyire is kéri az ügyfél. Vannak apróságok, amiket el lehet számolni, csak le kell dokumentálni. Utólag pedig a gazdasági esemény úgy történt, ahogy le van dokumentálva, ennek ellenkezője már nehezen bizonyítható – tette hozzá.

6. Szabályokat állít fel

Ha a könyvelő megköveteli a rendet, akkor az ügyfél általában elismeri ennek szükségességét, és törekszik rá, hogy rendet tartson a dokumentumaiban. Így a cég is könnyebben megtalálja azokat. Meg kell tanítani az ügyfeleket arra, milyen rendszerben gyűjtsék a dokumentumaikat, különösen a szigorú számadásúakat – jelentette ki Oldal György.

ki őrizze a bizonylatokat?

Ne a könyvelő. Ahogy le van zárva egy-egy anyag könyvelése, azt szépen dossziéban adja vissza a megrendelőnek, hogy ő őrizze – jelentette ki Oldal György.
A könyvelőnél ne maradjon semmilyen dokumentum az éves lezárt időszakok után, legfeljebb elektronikus formában másolatok és mentések. Ha a könyvelő iratokat őriz, akkor ezt külön szerződés alapján és felelősséggel tegye. – tette hozzá Gáspár György.

7. Előre gondolkodik

Nem a befizetés napján szól, hogy mennyit kell fizetni, hanem néhány nappal korábban, s a törvényi változásokról is előre értesíti a céget. Igaz, hogy sokféle törvényt kell tudni, és ez nagy energiaráfordítást igényel, de nem jó, ha az ügyfél jellemzően előbb tud valamiről, mint a könyvelő – szögezte le Szimán Emese.

8. Naprakész és pontos

Hogy ennek a követelménynek megfelel-e a könyvelője, azt például onnan tudhatja az ügyfél, hogy nem, vagy csak igen ritkán kap levelet az APEH-től. Az összes járulékjellegű adóknál illik ugyanis szinkronban lennie a könyvelésnek a folyószámlával, mert már elég precíz az adóhivatal nyilvántartása – jelentette ki Oldal György. Maximum az éven túlnyúló tételeknél fordulhat elő eltérés a folyószámlán az előlegek elszámolása miatt.

9. Képviseli a céget

Gáspár György a teljes körű cégképviselet híve, mondván, aki magas szintű szolgáltatást akar nyújtani, annak tehermentesítenie kell az ügyfelét. A jó könyvelő nélkül szerinte kiszolgáltatott a kliens, hiába ad a hivatal kötelező tájékoztatást. Hozzátette még, vannak olyan kötelezettségek, amikor az ügyfélnek személyesen is meg kell jelennie, mert ezt kívánják meg tőle jogszabályokra hivatkozva, de úgy gondolja, hogy ilyenkor is vele kell mennie a könyvelőnek. Ettől eltekintve a hatósági eljárásban a megbízó személyes megjelenését amennyire lehet, el kell kerülni, ezzel is tehermentesítve őt – jelentette ki.

kis cégnek könyvelő, nagy cégnek iroda?

Nem ért egyet ezzel Gáspár György. Úgy fogalmazott, attól hogy egy cég kicsi, még nem fog kisebb APEH-ellenőrzést kapni, mint egy nagy cég. És mivel véleménye szerint egy könyvelő képtelen az összes szabályt átlátni, csakis könyvelőiroda jöhet szóba, ahol szakosodtak a kollegák. Csakúgy, mint az adóellenőrök, akik egy személyben szintén nem képesek mindent átlátni.

10. Nem a legolcsóbb

Az ár is fontos kérdés, de azért a könyvelő ne legyen annyira olcsó, hogy az veszélyeztesse a szakmaiságát – szögezte le Szimán Emese. Gáspár György szerint, aki jó könyvelést vár el, annak meg kell fizetnie ennek a költségeit. Mérlegelni lehet, hogy mi az olcsóbb, előbb-utóbb többmilliós APEH-bírság vagy egy korrekt, elérhető árért biztonság, anyagi felelősségvállalás, tájékozottság, szakértelem, rugalmasság, számonkérhetőség, precizitás, stb. – érvelt. Az ügyfél pedig mindig kérdezzen rá, mi van benne az árban – tette hozzá.

árképzés

A könyvelési tételszámból, bizonylatszámból, létszámból, fluktuációból indul ki Szimán Emese, aki tb-t, munkaügyet és bérszámfejtést is végez. Ehhez hozzáveszi, hogy az adott tevékenység könyvelése mennyi adminisztrációval jár, vannak-e pluszbevallások, milyen tanácsadást igényel a cég és milyen sűrűn.

Gáspár György cége két különböző árképzést használ. Az egyik a nyugaton elterjedt, Magyarországon még kevéssé elfogadott óradíjas könyvelés, amihez pontos időnyilvántartó-szoftverük is van. De mivel a magyar ügyfél a fix díjat szereti, ezért felkínálják ezt a lehetőséget is. Kiindulás a cég fenntartási költsége önmagában, ez az alapdíj, erre jönnek az idő, a humán, a technikai és egyéb ráfordítások költségei. Ennek alapján képződik az összes költség, amelyet 3-5 százalék haszonnal az árlistaelemekre vetítenek. Egy jó könyvelő havi 10 000 forintból biztosan nem jön ki, árult el konkrétumot.

11. Cégértéknövelő is lehet

A stabil könyvelő cégértéknövelő tényező lehet. Oldal György találkozott olyan konkrét esettel, amikor a cég értékesítésekor az eladó azt mondta: átadja a könyvelőt is a céggel együtt, ha a vevő ezért is fizet. És erre hajlandó volt a vevő. Különösen olyan cégeknél lehet ez érdekes, ahol maga a cég és a könyvelője is hosszú évek óta stabil.

 

12. Extrákat is kínálhat,

Gáspár György úgy gondolja, olyan kiegészítő szolgáltatásokat is célszerű biztosítani, amelyek nem speciálisan a könyvelés területét fedik le. Munkatársak vagy együttműködési szerződések, alvállalkozások közreműködésével lehet ajánlani például cégalapításhoz, cégmegszüntetéshez jogi hátteret, vagyonosodási vizsgálathoz, szabályzatkészítéshez segítséget, könyvvizsgálathoz szakembert, céginformációs szolgáltatást, ügyfélklubot is működtetni. A könyvelési és adótervezési funkció bővíthető bizonyos szintű vállalkozásfejlesztési szolgáltatás nyújtásával is – tette hozzá.

aki először fogad könyvelőt

Aki először fogad könyvelőt, mindenképpen több helyen érdeklődjön, tanácsolta Szimán Emese. Fontosak az első benyomások, hogy mennyire érezhető hitelesnek, amit elmond a könyvelő, mennyire tud komplex választ adni az ügyfél kérdéseire, és ez mennyire közérthető – tette hozzá.

Gáspár Gyögy tanácsa: az ügyfél kérjen referenciát a könyvelőről és azt ellenőrizze is le. Az fn. hu kérdésére elmondta, a könyvelőváltás év végén jár a legkevesebb problémával. Ha ezt nem lehet kivárni, akkor a negyedév vagy a hónap végét javasolta. Ez azért fontos, mert kell legyen egy lezárt időszak, ahonnan el tud indulni az új könyvelő. Persze van amikor kiderül, hogy a fixnek hitt pont mégsem az – tette hozzá. Ilyenkor vissza kell menni az új könyvelőnek egészen addig, amíg azt nem látja, hogy rendben vannak a dolgok.

Ha pedig egy cég nem biztos abban, hogy jól választott, annak Gáspár György azt javasolta, minden további nélkül ellenőriztesse a könyvelőjét, akár egy másik könyvelőcéggel.

 

Kapcsolat

Cég: Kilman Consulting KFT
Adószám:12597172-2-07 

Cím:
8000 Székesfehérvár
Tóvárosi lakónegyed 31. II/1.

Tel:
+36 22 500-518
Fax:
+36 22 500-519
E-mail:
info@kilman.hu

Tanúsítványunk

Megosztás

Gyakori kérdések

Mikor kell javítani a hibás számlákat?

Az adóhatóság álláspontja szerint a hibás számla kijavíttatása minden olyan esetben szükséges, amikor a számla az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (ÁFAtörvény) 169. paragrafusában felsorolt kötelező tartalmi elemek hibásak vagy hiányosak. Nem kötelező elem, így nem szükséges a számla helyesbítése, javítása például, ha a számlán feltüntetett fizetési esedékesség, bankszámlaszám hibás. Az adóhatóság álláspontja szerint a hibás számla megfelelő javítása, adattartalmának módosítása hiányában az adólevonási jog nem gyakorolható. Ez alól – az Európai Unió Bíróságának gyakorlatát átvéve – kivételnek tekinti az adóhatóság azokat az eseteket, amikor a számlakibocsátói oldalon felmerült okból (például a számlakibocsátó társaság időközben megszűnt) a számla módosítására, javítására már nincs lehetőség, feltéve, ha az adólevonási jog egyéb feltételei teljesülnek. A kötelező tartalmi elemek közül az útmutató kiemelten foglalkozik – a hibás teljesítési időpont,  – a hibás ÁFA alap, és ÁFA összeg, valamint – a számlán szereplő eltérő mennyiség kérdéskörével. a) Hibás teljesítési időpont A teljesítési időponttal kapcsolatban az adóhatóság hangsúlyozza, hogy függetlenül a számlán feltüntetett teljesítési időponttól, a levonási jog legkorábban a tényleges teljesítési időponttól kezdődően gyakorolható. Ugyanakkor téves teljesítési időpont esetén akkor is módosítani kell a számlát, ha a téves és a valós teljesítési időpont azonos adó megállapítási időszakra esik. Ha az ellenőrzés során az adóhatóság észleli, hogy a téves teljesítési időpont a valósat megelőző adómegállapítási időszakra esett, megállapítja az adólevonási jog gyakorlásának jogosulatlanságát a tényleges teljesítési időpont szerinti adómegállapítási időszakot megelőző időszakra, ez esetben a számlamódosítás megtörténtét az alkalmazandó jogkövetkezmények (bírság, késedelmi pótlék) meghatározása során értékeli. b) Hibás ÁFAösszeg A NAV hangsúlyozza, hogy ha a számlán feltüntetett ÁFA összege hibás, és a számla korrigálására nem kerül sor, az ellenőrzést végző adóhatóság a hibás számla teljes adótartalmára vonatkozóan – a hiba jellegétől függetlenül (tehát abban az esetben is, ha a számlán feltüntetett általános forgalmi adó a ténylegesnél alacsonyabb) – megtagadhatja az adóalany adólevonási jogát. Az, hogy melyik bevallási időszakban köteles, illetve jogosult a módosítás eredményét figyelembe venni a számla befogadója, a módosítás irányától függ. Ha az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét a számlamódosításból eredő különbözet csökkenti, az adóalany a különbözetet abban az adó megállapítási időszakban köteles a fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a különbözet alapjául szolgáló, az ÁFAtörvény 127. paragrafusának (1) bekezdésében említett okiratot módosító vagy azt érvénytelenítő okirat az adóalany személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja. Ha a különbözet növeli az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét, az adóalany – az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül – a különbözetet legkorábban, abban az adó megállapítási időszakban jogosult az előzetesen felszámított adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben személyes rendelkezésére áll a különbözet alapjául szolgáló, az ÁFA törvény 127. paragrafusának (1) bekezdésében említett okiratot módosító okirat. Ha a számla módosítására sor kerül, és a különbözetet az adóalany a fentiek szerint elszámolta, az eredeti, hibás számla szerinti előzetesen felszámított adó összegének erejéig levonási jogot gyakorolhat. c) Hibás mennyiség Amikor a számlán feltüntetett mennyiség valótlan, az adóhatóságnak az ellenőrzési eljárás során tisztáznia kell az ügylet valós gazdasági tartalmát, és ha a vizsgálat megállapítása szerint a gazdasági esemény megtörtént, de a számlában tévesen feltüntetettel ellentétben csak részben valósult meg (mennyiségi eltérés), úgy az adóhatóság szintén kérheti a számlamódosítást (ha az adó összege is téves, úgy az előző pontban kifejtettekre is figyelemmel kell lenni). Meddig lehetséges a hibás számlák javítása? Az adóhatósági eljárás szabályainak megváltozására tekintettel, az útmutató alapján szűkült annak lehetősége, hogy a helyesbítést az adóeljárás során a számlát befogadó figyelembe vegye. Ha az ellenőrzés megállapítja, hogy  ugyan a gazdasági esemény megtörtént, azonban a számla tévedésből az ÁFA törvény által előírt, kötelezően szerepeltetendő adatok valamelyikét nem, vagy helytelenül tartalmazza, az adóhatóság fel fogja hívni az adóalanyt a számla hibájának kijavíttatására, illetve a hiányok pótoltatására. A módosított számla bemutatására legkésőbb az észrevételezésre nyitva álló határidőn – azaz a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 30 napon – belül van lehetőség az adóhatóság álláspontja szerint. Ezt követően ez csak akkor lehetséges, ha a módosító bizonylat az adózó  önhibáján kívül nem állt, nem állhatott rendelkezésére. Ez esetben, ha a módosító bizonylatot az adózó az adóhatóság határozatának véglegessé válásáig bemutatja, az adólevonási joga – az egyéb feltételek fennállása esetén – a jog keletkezésének adómegállapítási időszakára, illetve az azt követő adó megállapítási időszakra vonatkozóan sem korlátozható. Ezen túlmenően a közigazgatási határozat véglegessé válását követően az ellenőrzéssel lezárt időszak vonatkozásában új bizonyítékra hivatkozva lehetősége van kérni az adózónak az ellenőrzés megismétlését, feltéve, ha a korábbi ellenőrzés során mindent megtett annak érdekében, hogy az ellenőrzés alatt beszerezze a számlát módosító bizonylatot, de önhibáján kívül nem állt, nem állhatott rendelkezésére az említett dokumentum. Hogyan lehet javítani a hibás számlákat? Ha az adóalany a számla hibáját maga észleli, a hiba javítása, illetve a hiányzó adat pótlása érdekében kérnie kell a számla módosítását a számla kibocsátójától. Erre sor kerülhet az eredeti számla visszaküldésével vagy a nélkül is. Hangsúlyozza ugyanakkor az adóhatóság, hogy az adóalap utólagos módosításának esete nem valósulhat meg a számla visszaküldésével, mert a számla befogadójának mind az eredeti, mind a módosító bizonylattal rendelkeznie kell. Az adóhatóság álláspontja nem változott a tekintetben hogyan lehetséges a hibás számla javítása. Kézi kiállítású számla esetén a számla módosításának lehetséges módja például –  az eredeti számla érvénytelenítése és új számla kibocsátása; – számlával egy tekintet alá eső, önálló módosító okirat [ÁFA törvény 168. § (2) bekezdés] kibocsátása; – a számla adót, adóalapot nem érintő hibája esetén a rontott adat áthúzása (az eredetileg feltüntetett adat olvashatóságának megőrzése mellett) és a helyes adat alá-, fölé- vagy melléírása, a javítást végző aláírása, a javítás időpontjának feltüntetése, minden számlapéldányon; – a számla adót, adóalapot nem érintő hibája esetén a hiányzó adat pótlása, a javítást végző aláírása, a javítás időpontjának feltüntetése, minden számlapéldányon; – számítástechnikai eszköz útján kiállított (gépi) számla esetén: az eredeti számla érvénytelenítése és új számla kibocsátása, vagy számlával egy tekintet alá eső, önálló módosító okirat [ÁFA törvény 168. § (2) bekezdés] kibocsátása.  Mint az előzőekből látható, az adóhatóság álláspontja szerint nincs lehetőség arra, hogy a gépi számlát kézzel átírva javítsa az adóalany. Ugyanakkor a számlát módosítani szándékozó adóalany választhat a módszerek közül. Lehetséges a kézi kiállítású számla gépi számlával történő módosítása, valamint a gépi számla kézi számlával történő módosítása is. A számlával egy tekintet alá eső okirat kötelező adattartalmát az ÁFA törvény 170. paragrafusa szabályozza, így kötelező feltüntetni a) az okirat kibocsátásának keltét, b) az okirat sorszámát, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja, c) hivatkozást arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja, d) a számla adatának megnevezését, amelyet a módosítás érint, e) a módosítás természetét, f) a módosítás számszerű hatását (az adóalap, adó összegének változását), ha ilyen van. Indokolt megjegyezni, hogy ha a korrekció 100 ezer forintot meghaladó ÁFA tartalmú eredeti számlát érint, úgy arról az adózónak az adóhatóság felé adatszolgáltatási kötelezettsége van (gépi számla esetében e kötelezettségnek a számlázó programnak kell megfelelnie).