Nyugdíjas munkavállaló egészségbiztosítása
Január 1-jétől a munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas munkabéréből nem kell járulékokat levonni. Tekintettel arra, hogy a járulékfizetés alapján ellátás is járt, így az 1997. évi LXXX. törvény rögzíti, hogy jövő év elejétől a munka törvénykönyve (Mt.) szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra ezen jogviszony alapján.
Erre tekintettel vetődött fel az a kérdés, hogy kell-e az egészségügyi szolgáltatás fedezetére egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie a munkaviszonyban dolgozó saját jogú nyugdíjasnak?
Az 1997. évi LXXX. törvény jelenleg hatályos rendelkezései alapján a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
Azaz a saját jogon nyugellátásban részesülő munkavállaló béréből le kell vonni a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl
– a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, valamint – a 10 százalék nyugdíjjárulékot.
Mivel a járulék társadalombiztosítási ellátások fedezetére szolgál, így a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék az egészségügyi szolgáltatást fedezi, míg a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján a nyugellátásban részesülő személy 0,5 százalékos nyugdíjemelésre jogosult.
Január 1-jétől a munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas munkabéréből már nem kell megfizetni a járulékokat, azaz a nyugdíjas béréből csak személyijövedelemadó-előleget kell vonni. A járulékfizetés hiányában az Mt. hatálya alá tartozó nyugdíjas munkavállaló nem lesz jogosult a nyugdíj 0,5 százalékos emelésére, továbbá az 1997. évi LXXX. törvény alapján nem lesz jogosult baleseti ellátásra és egészségügyi szolgáltatásra sem.
Az 1997. évi LXXX. törvény 26. paragrafusának (5) bekezdése alapján a 16. paragrafus (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy – ide tartozik a saját jogán nyugdíjban részesülő is – után idén havonta 7320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet a központi költségvetés, kivéve a nyugdíjas foglalkoztatottakat, illetve a kiegészítő tevékenységet folytatókat.
Azaz, ha a nyugdíjas „nem dolgozik”, akkor az egészségügyi szolgáltatásának fedezetét a költségvetés biztosítja. Ha azonban a nyugdíjas foglalkoztatott, vagy kiegészítő tevékenységet folytat, akkor az egészségügyi szolgáltatásának fedezetét a tőle levont 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék biztosítja, illetve a kiegészítő tevékenység esetén a vállalkozás által megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék alapozza meg.
A fenti rendelkezés kapcsán jogosan merül fel a kérdés, hogy jövőre a munkaviszonyban foglalkoztatott, de már járulékot nem fizető nyugdíjasnak az egészségügyi szolgáltatás fedezetére kell-e külön járulékot fizetnie?
A válaszhoz meg kell nézni, ki minősül foglalkoztatottnak az 1997. évi LXXX. törvény alapján. E szerint foglalkoztatott az, aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak, és a munkaadója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja. A munkaviszonyban álló saját jogú nyugellátásban részesülő személy 2019-ben nem lesz biztosított, és ezáltal nem minősül foglalkoztatottnak sem, így a központi költségvetés utalja majd át a belföldi nyugdíjas munkavállaló után is az egészségügyi szolgáltatás fedezetét.
Azaz 2019-ben az Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozó saját jogú nyugdíjas nem munkavállalóként, hanem az 1997. évi LXXX. törvény 16. paragrafus (1) bekezdésének b) pontja alapján, mint belföldi nyugdíjas lesz jogosult egészségügyi szolgáltatásra, amelynek a fedezetét a központi költségvetés biztosítja.
