A szállítás napi rendszerességű. A számlázás havonta gyűjtőszámlán történik, melyen szerepelnek a szállítólevelek számai. A villamos vállalkozásnak ezeket meg kell őrizni? Még esetenként összegyűjteni is nehéz!
A számviteli törvény 168. §-a alapján szigorú számadású bizonylatnak számít minden olyan nyomtatvány, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy az azon feltüntetett névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, továbbá amelynek illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat okot (pl. pénztárbizonylatok, vételi jegy, leltárívek, szállítólevelek, fuvarlevelek, CMR-ek, nyugta, számla, szerződések, számviteli bizonylatok, stb…).
Tehát például amennyiben az áruk mozgatását a szállítólevélen kívül semmilyen más típusú bizonylat nem támasztja alá, akkor az ilyen esetben kiállított szállítólevelet szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni.
Ha a cégen belüli árumozgásra nem teljesülnek az első bekezdésben leírtak (pl.: nincs ellenérték fizetési kötelezettség), akkor a szállítólevél nem számít szigorú számadású bizonylatnak.
Az adózás rendjéről szóló törvény módosulása értelmében 2012. január 1-jétől a nyomtatványforgalmazók nyilvántartási és jelentési kötelezettsége a szállítólevelekre is kiterjed. Ez a szabályozás kizárólag a nyomtatványforgalmazókat érinti, más vállalatokat nem.
A pénzforgalmi elszámolás választásánál nem kizáró körülmény, ha az adózónak fordítottan adózó ügyletei is vannak; erre vonatkozó tiltás nincs a törvényben. A pénzforgalmi elszámolásnál azonban, minthogy azon számlák esetében alkalmazható, amelyeknél áfa felszámítására sor került, a fordítottan adózó ügyletek kiesnek az alkalmazási körből, hisz ezeknél áfa áthárítására nem került sor.
Választhatja tehát a pénzforgalmi elszámolást olyan adózó is, aki munkája szerint a fordított adózást is alkalmazza, ám a pénzforgalmi elszámolás szabályait az egyenes áfás ügyleteire tudja alkalmazni.
Azt, hogy az Önök cégénél miről kell pénztárbizonylatot kiállítani, illezte nyomtatni azt a cég pénzkezelési szabályzata írja elő.
Azonban pénztárbizonylatot csak akkor kell kiállítani egy adott bevételről vagy kiadásról, ha az adott készpénzmozgást semmilyen más bizonylattal nem tudja alátámasztani.
Nagyon fontos, hogy készpénzes kimenő- vagy bejövő számlák mellé nem kötelező pénztárbizonylatot kiállítani vagy nyomtatni, mivel a pénzmozgást maga a számla igazolja
A társaság az EVA-s időszakban az osztalékot felvette, tehát eredménytartaléka elvileg nem maradt. A különbözet a tárgyi eszközök társasági adó szerinti nyilvántartási értékkének és a nyitáskor megállapítható piaci árának különbsége miatt jelentkezik.
Amennyiben egy vállalkozás az eva hatálya alól (önkéntesen vagy kényszerűségből) kijelentkezik, visszakerül az általános forgalmi adó , a társasági adó és ha az EVA alanyisága miatt a bevételi nyilvántartást választotta, akkor a számviteli törvény törvény hatálya alá.
A bevételi nyilvántartás vezetése során a társaságok nem vezetnek könyvelést, így az EVA-ból való kilépés után nyitó mérleget kell készíteniük, melyben a saját tőke a következő:
1.) jegyzett tőke összege a cégbíróságon jegyzett tőke,
2.) lekötött tartalékot a Számviteli Törvény alapján kell meghatározni,
Pld. EVA előtt lekötött tartalék, még fel nem oldott része, pótbefizetés.
3.) ez után az eszközök és a források egyenlege kerül az eredménytartalékba, vagy
tőketartalékba a vállalkozó döntése alapján.
A nyitómérlegben sem értékelési tartalék sem pedig mérlegszerinti eredmény nem szerepelhet.
Az elhunyt alkalmazott házastársa részére nyújtott temetési segély az Szja törvény 1. sz. mellékletének 1.3 és 8.6 pontja alapján adómentes juttatás, s a kifizető részéről is az a Tao. törvény 3. sz. mellékletének A/ fejezete alapján.
A temetési segély után járulékfizetési kötelezettség sem áll fenn, mivel a segélyben részesülő házastárs és a kifizető között nem áll fenn biztosítási jogviszony.
Kérdésében exportot említ, ami szoros értelmezésben a Közösség területén kívülre történő termékértékesítést jelent. Az áfa-mentesség ez esetben az Áfa tv. (2007. évi CXXVII. tv.) 98. § (1) bekezdésén alapul.
A számlát az Áfa tv. rendelkezései szerint kell kiállítani, és fenti esetre különösen annak 169. § m) pontját kell figyelembe venni. Az ott leírtak alapján egy lehetséges megoldás a következő lehet: „az Áfa tv. 98. § (1) bekezdése alapján mentes az áfa alól”.
Az ügyvezetői tevékenység, társadalombiztosítási szempontból:
- munkaviszonyban, vagy
- társas vállalkozói jogviszonyban vagy
- választott tisztségviselői jogviszonyban látható el.
Munkaviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenység esetén Ön lehet adminisztrátor és ügyvezető is egyben, illetve az öccse lakatos és ügyvezető is egyben, ha ezt a munkaszerződésbe illetve annak részét képező munkaköri leírásba belefoglalják.
Ez esetben nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja, valamint a társas vállalkozás által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek napi 8 órás foglalkoztatás el kell érnie legalább a minimálbért. (középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimumot kell alapul venni, azaz havi 114.000. forintot - középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is)
Megváltozott munkaképességű személyek esetében az alábbi igazolás szükséges:
1.) A jogosult kérelmére a rehabilitációs hatóság gondoskodik a Rehabilitációs kártya igénylésével kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat a NAV részére a rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásáról. Az adókedvezmény igénybevételéhez szükséges jogosultságot igazoló Rehabilitációs kártyát a NAV állítja ki. A kedvezményt a foglalkoztató a kártya (illetve azt helyettesítő igazolás) birtokában érvényesítheti.
2.) 25 év alatti, legfeljebb 180 nap biztosítási idővel rendelkező pályakezdő esetében a következő igazolásra van szükségük:
Az adókedvezmény a NAV igazolása alapján érvényesíthető, amelyet a foglalkoztatott személy kérelmére állítanak ki. Az igazolás nem lehet 15 napnál régebbi. NAV egy alkalommal, igazolásban jelzi a munkáltatónak, hogy a 25 év alatti munkavállalója legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. A foglalkoztató az igazolás birtokában érvényesítheti a szociális hozzájárulási adókedvezményt.
3.) Egyéb esetben a 25 év alatti életkor és az 55 év feletti életkor a munkaügyi nyilvántartásra épülhet, amelyet születési anyakönyv vagy személyi igazolvány alapján állítottak ki. Javasolnám azonban, hogy ellenőrizzék le, hogy a nyilvántartásukban szereplő adatok helytállóak-e, és ha a munkavállaló írásban hozzájárul, akkor a személyi igazolványának fénymásolatát is érdemes a nyilvántartásba, a személyi iratai közé betenni.
Az 55 év felettiek kedvezménye automatikus kedvezmény. Nincs jelentősége annak, hogy mikortól dolgozik a vállalkozásnál. Ha a tárgyhóban betölti az 55. életévét, akkor attól a hónaptól jár a 14,5% SZOCHO kedvezmény.
Sajnos nem. Egyéni vállalkozóként az általános szabályok szerint terheli a minimális havi kötelezettség, tehát legalább a minimálbér 112,5 százaléka után a 27 %, a minimálbér 150 százaléka után a 8,5 % és a minimálbér után a 10 % .
