Könyvelés Székesfehérváron szakértői kezekben

Bérszámfejtés outsourcing

Bérszámfejtés outsourcing

Kinek javasoljuk?

A rendszeres bérszámfejtési munkálatok kiszervezését azon vállalkozásoknak javasoljuk, amelyeknél az alkalmazottak létszáma nem haladja meg a 200 főt. Tapasztalataink szerint maximum 200 fős alkalmazotti létszám alatt mind gazdasági, mind kockázatkezelési szempontból ez az ideális megoldás.

Milyen előnyöket jelen az igénybe vevőnek?

A bérszámfejtési tevékenység kiszervezésével költséget takaríthat meg a vállalkozás, miközben csökkentheti az adott területhez kapcsolódó adó- és egyéb kockázati tényezőket.
A bérszámfejtési tevékenység kiszervezésével megtakarítható a saját számfejtő bérköltsége, a továbbképzések díjai, a speciális bérszámfejtő szoftver licenszdíja, követési díjai.
A külsős (outsource formában működő) bérszámfejtő társaság alkalmazása garantálja a mindenkori jogszabályoknak megfelelő számfejtést, ezzel csökkenthetőek az adókockázatok, emellett a saját bérszámfejtő váratlan felmondása vagy betegsége esetén jelentkező problémák is elkerülhetőek.

Alkalmazott program:

Bérszámfejtési szolgáltatásunkat a NexonBér program alkalmazásával nyújtjuk. A NexonBér program az egyik legismertebb bérszámfejtő és humán-erőforrás gazdálkodói program. Cégünk rendelkezik a szoftver használati jogával, tehát a licence díj nem Önöket terheli, és az általunk használt valamennyi modul is a rendelkezésükre áll. Ezáltal olyan funkciók is elérhetővé válnak, mint például az elektronikus bérjegyzék modul, ami jelentősen egyszerűsíti az adminisztrációs folyamatot.

Társaságunk által ellátandó feladatok:

  • A kapott jelenléti ívek és egyéb szkennelt dokumentumok alapján az adott havi időadatok és az esetleges változások (béremelés, munkaidő változása, extra juttatások, stb.) rögzítése a bérszámfejtő programban, havi bérszámfejtés elkészítése legkésőbb a megadott határidőig. Lehetőség van az Önök beléptető rendszere által rendelkezésre álló adatok elektronikus átadására.
  • Munkába járás, kiküldetés, költségtérítések elszámolása.
  • Cafetéria jellegű juttatások bérszámfejtésben való rögzítése, így az egyes elemek utáni adók, járulékok már szerepelnek a bérszámfejtési listákban.
  • Erzsébet utalvány megrendeléshez lista készítése
  • OEP ellátások igénylése (táppénz, , gyed)
  • Munkavállalók be és kiléptetésével kapcsolatos bejelentések, KSH havi és negyedéves statisztikák elkészítése
  • Bérjegyzékek és aláírási jegyzék elkészítése.
  • NEXONBÉR program esetén e-bérjegyzék: a munkatársak úgynevezett e-bérjegyzéket kaphatnak – egy weboldalon felhasználónévvel, jelszóval bejelentkezve számfejtés után megtekinthető, nyomtatható, lementhető az adott havi és az összes korábbi bérjegyzék; ezáltal megoldható a bérek bizalmas információként való kezelése és elkerülhető a papír alapú bérjegyzékek kiosztásával járó adminisztráció
  • Nettó utalási adatok összeállítása, utalási és készpénz kifizetési listák összeállítása.
  • Csoportos munkabér utalás átadása az Önök bankjának megfelelő file szerkezetben,  így jelentősen csökkenthető az Önök által az utalások rögzítésére fordított idő, és a téves utalások kockázata is minimalizálható
  • Főkönyvi feladás a könyvelés részére: az adott havi kifizetésekről részletes vagy összevont, igény esetén költséghelyenként bontott listákat, főkönyvi feladást küldünk pdf-ben vagy file szerkezet megadása esetén a NEXONBÉR által készített file segítségével.
  • Rehabilitációs hozzájárulás kalkulációs táblázat összeállítása
  • ’08-as bevallások elkészítése, benyújtása, meghatalmazás alapján,
  • Munkabérhez kapcsolódó adó és járulék fizetési kötelezettségek megadása pdf. formátumba.
  • Igény szerint jelentések, kimutatások készítése a vezetőség és a könyvelés részére

 

 

Kapcsolat

Cég: Kilman Consulting KFT
Adószám:12597172-2-07 

Cím:
8000 Székesfehérvár
Tóvárosi lakónegyed 31. II/1.

Tel:
+36 22 500-518
Fax:
+36 22 500-519
E-mail:
info@kilman.hu

Tanúsítványunk

Megosztás

Gyakori kérdések

Nyugdíjas munkavállaló egészségbiztosítása

Január 1-jétől a munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas munkabéréből nem kell járulékokat levonni. Tekintettel arra, hogy a járulékfizetés alapján ellátás is járt, így az 1997. évi LXXX. törvény rögzíti, hogy jövő év elejétől a munka törvénykönyve (Mt.) szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra ezen jogviszony alapján. Erre tekintettel vetődött fel az a kérdés, hogy kell-e az egészségügyi szolgáltatás fedezetére egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie a munkaviszonyban dolgozó saját jogú nyugdíjasnak? Az 1997. évi LXXX. törvény jelenleg hatályos rendelkezései alapján a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni. Azaz a saját jogon nyugellátásban részesülő munkavállaló béréből le kell vonni  a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl – a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, valamint – a 10 százalék nyugdíjjárulékot. Mivel a járulék társadalombiztosítási ellátások fedezetére szolgál, így a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék az egészségügyi szolgáltatást fedezi, míg a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján a nyugellátásban részesülő személy 0,5 százalékos nyugdíjemelésre jogosult. Január 1-jétől a munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas munkabéréből már nem kell megfizetni a járulékokat, azaz a nyugdíjas béréből csak személyijövedelemadó-előleget kell vonni. A járulékfizetés hiányában az Mt. hatálya alá tartozó nyugdíjas munkavállaló nem lesz jogosult a nyugdíj 0,5 százalékos emelésére, továbbá az 1997. évi LXXX. törvény alapján nem lesz jogosult baleseti ellátásra és egészségügyi szolgáltatásra sem. Az 1997. évi LXXX. törvény 26. paragrafusának (5) bekezdése alapján a 16. paragrafus (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy – ide tartozik a saját jogán nyugdíjban részesülő is – után idén havonta 7320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet a központi költségvetés, kivéve a nyugdíjas foglalkoztatottakat, illetve a kiegészítő tevékenységet folytatókat. Azaz, ha a nyugdíjas „nem dolgozik”, akkor az egészségügyi szolgáltatásának fedezetét a költségvetés biztosítja. Ha azonban a nyugdíjas foglalkoztatott, vagy kiegészítő tevékenységet folytat, akkor az egészségügyi szolgáltatásának fedezetét a tőle levont 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék biztosítja, illetve a kiegészítő tevékenység esetén a vállalkozás által megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék alapozza meg. A fenti rendelkezés kapcsán jogosan merül fel a kérdés, hogy jövőre a munkaviszonyban foglalkoztatott, de már járulékot nem fizető nyugdíjasnak az egészségügyi szolgáltatás fedezetére kell-e külön járulékot fizetnie? A válaszhoz meg kell nézni, ki minősül foglalkoztatottnak az 1997. évi LXXX. törvény alapján. E szerint foglalkoztatott az, aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak, és a munkaadója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja. A munkaviszonyban álló saját jogú nyugellátásban részesülő személy 2019-ben nem lesz biztosított, és ezáltal nem minősül foglalkoztatottnak sem, így a központi költségvetés utalja majd át a belföldi nyugdíjas munkavállaló után is az egészségügyi szolgáltatás fedezetét. Azaz 2019-ben az Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozó saját jogú nyugdíjas nem munkavállalóként, hanem az 1997. évi LXXX. törvény 16. paragrafus (1) bekezdésének b) pontja alapján, mint belföldi nyugdíjas lesz jogosult egészségügyi szolgáltatásra, amelynek a fedezetét a központi költségvetés biztosítja.