Könyvelés Székesfehérváron szakértői kezekben

Bérszámfejtés outsourcing

Bérszámfejtés outsourcing

Kinek javasoljuk?

A rendszeres bérszámfejtési munkálatok kiszervezését azon vállalkozásoknak javasoljuk, amelyeknél az alkalmazottak létszáma nem haladja meg a 200 főt. Tapasztalataink szerint maximum 200 fős alkalmazotti létszám alatt mind gazdasági, mind kockázatkezelési szempontból ez az ideális megoldás.

Milyen előnyöket jelen az igénybe vevőnek?

A bérszámfejtési tevékenység kiszervezésével költséget takaríthat meg a vállalkozás, miközben csökkentheti az adott területhez kapcsolódó adó- és egyéb kockázati tényezőket.
A bérszámfejtési tevékenység kiszervezésével megtakarítható a saját számfejtő bérköltsége, a továbbképzések díjai, a speciális bérszámfejtő szoftver licenszdíja, követési díjai.
A külsős (outsource formában működő) bérszámfejtő társaság alkalmazása garantálja a mindenkori jogszabályoknak megfelelő számfejtést, ezzel csökkenthetőek az adókockázatok, emellett a saját bérszámfejtő váratlan felmondása vagy betegsége esetén jelentkező problémák is elkerülhetőek.

Alkalmazott program:

Bérszámfejtési szolgáltatásunkat a NexonBér program alkalmazásával nyújtjuk. A NexonBér program az egyik legismertebb bérszámfejtő és humán-erőforrás gazdálkodói program. Cégünk rendelkezik a szoftver használati jogával, tehát a licence díj nem Önöket terheli, és az általunk használt valamennyi modul is a rendelkezésükre áll. Ezáltal olyan funkciók is elérhetővé válnak, mint például az elektronikus bérjegyzék modul, ami jelentősen egyszerűsíti az adminisztrációs folyamatot.

Társaságunk által ellátandó feladatok:

  • A kapott jelenléti ívek és egyéb szkennelt dokumentumok alapján az adott havi időadatok és az esetleges változások (béremelés, munkaidő változása, extra juttatások, stb.) rögzítése a bérszámfejtő programban, havi bérszámfejtés elkészítése legkésőbb a megadott határidőig. Lehetőség van az Önök beléptető rendszere által rendelkezésre álló adatok elektronikus átadására.
  • Munkába járás, kiküldetés, költségtérítések elszámolása.
  • Cafetéria jellegű juttatások bérszámfejtésben való rögzítése, így az egyes elemek utáni adók, járulékok már szerepelnek a bérszámfejtési listákban.
  • Erzsébet utalvány megrendeléshez lista készítése
  • OEP ellátások igénylése (táppénz, , gyed)
  • Munkavállalók be és kiléptetésével kapcsolatos bejelentések, KSH havi és negyedéves statisztikák elkészítése
  • Bérjegyzékek és aláírási jegyzék elkészítése.
  • NEXONBÉR program esetén e-bérjegyzék: a munkatársak úgynevezett e-bérjegyzéket kaphatnak – egy weboldalon felhasználónévvel, jelszóval bejelentkezve számfejtés után megtekinthető, nyomtatható, lementhető az adott havi és az összes korábbi bérjegyzék; ezáltal megoldható a bérek bizalmas információként való kezelése és elkerülhető a papír alapú bérjegyzékek kiosztásával járó adminisztráció
  • Nettó utalási adatok összeállítása, utalási és készpénz kifizetési listák összeállítása.
  • Csoportos munkabér utalás átadása az Önök bankjának megfelelő file szerkezetben,  így jelentősen csökkenthető az Önök által az utalások rögzítésére fordított idő, és a téves utalások kockázata is minimalizálható
  • Főkönyvi feladás a könyvelés részére: az adott havi kifizetésekről részletes vagy összevont, igény esetén költséghelyenként bontott listákat, főkönyvi feladást küldünk pdf-ben vagy file szerkezet megadása esetén a NEXONBÉR által készített file segítségével.
  • Rehabilitációs hozzájárulás kalkulációs táblázat összeállítása
  • ’08-as bevallások elkészítése, benyújtása, meghatalmazás alapján,
  • Munkabérhez kapcsolódó adó és járulék fizetési kötelezettségek megadása pdf. formátumba.
  • Igény szerint jelentések, kimutatások készítése a vezetőség és a könyvelés részére

 

 

Kapcsolat

Cég: Kilman Consulting KFT
Adószám:12597172-2-07 

Cím:
8000 Székesfehérvár
Tóvárosi lakónegyed 31. II/1.

Tel:
+36 22 500-518
Fax:
+36 22 500-519
E-mail:
info@kilman.hu

Tanúsítványunk

Megosztás

Gyakori kérdések

Mikor kell javítani a hibás számlákat?

Az adóhatóság álláspontja szerint a hibás számla kijavíttatása minden olyan esetben szükséges, amikor a számla az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (ÁFAtörvény) 169. paragrafusában felsorolt kötelező tartalmi elemek hibásak vagy hiányosak. Nem kötelező elem, így nem szükséges a számla helyesbítése, javítása például, ha a számlán feltüntetett fizetési esedékesség, bankszámlaszám hibás. Az adóhatóság álláspontja szerint a hibás számla megfelelő javítása, adattartalmának módosítása hiányában az adólevonási jog nem gyakorolható. Ez alól – az Európai Unió Bíróságának gyakorlatát átvéve – kivételnek tekinti az adóhatóság azokat az eseteket, amikor a számlakibocsátói oldalon felmerült okból (például a számlakibocsátó társaság időközben megszűnt) a számla módosítására, javítására már nincs lehetőség, feltéve, ha az adólevonási jog egyéb feltételei teljesülnek. A kötelező tartalmi elemek közül az útmutató kiemelten foglalkozik – a hibás teljesítési időpont,  – a hibás ÁFA alap, és ÁFA összeg, valamint – a számlán szereplő eltérő mennyiség kérdéskörével. a) Hibás teljesítési időpont A teljesítési időponttal kapcsolatban az adóhatóság hangsúlyozza, hogy függetlenül a számlán feltüntetett teljesítési időponttól, a levonási jog legkorábban a tényleges teljesítési időponttól kezdődően gyakorolható. Ugyanakkor téves teljesítési időpont esetén akkor is módosítani kell a számlát, ha a téves és a valós teljesítési időpont azonos adó megállapítási időszakra esik. Ha az ellenőrzés során az adóhatóság észleli, hogy a téves teljesítési időpont a valósat megelőző adómegállapítási időszakra esett, megállapítja az adólevonási jog gyakorlásának jogosulatlanságát a tényleges teljesítési időpont szerinti adómegállapítási időszakot megelőző időszakra, ez esetben a számlamódosítás megtörténtét az alkalmazandó jogkövetkezmények (bírság, késedelmi pótlék) meghatározása során értékeli. b) Hibás ÁFAösszeg A NAV hangsúlyozza, hogy ha a számlán feltüntetett ÁFA összege hibás, és a számla korrigálására nem kerül sor, az ellenőrzést végző adóhatóság a hibás számla teljes adótartalmára vonatkozóan – a hiba jellegétől függetlenül (tehát abban az esetben is, ha a számlán feltüntetett általános forgalmi adó a ténylegesnél alacsonyabb) – megtagadhatja az adóalany adólevonási jogát. Az, hogy melyik bevallási időszakban köteles, illetve jogosult a módosítás eredményét figyelembe venni a számla befogadója, a módosítás irányától függ. Ha az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét a számlamódosításból eredő különbözet csökkenti, az adóalany a különbözetet abban az adó megállapítási időszakban köteles a fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a különbözet alapjául szolgáló, az ÁFAtörvény 127. paragrafusának (1) bekezdésében említett okiratot módosító vagy azt érvénytelenítő okirat az adóalany személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja. Ha a különbözet növeli az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét, az adóalany – az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül – a különbözetet legkorábban, abban az adó megállapítási időszakban jogosult az előzetesen felszámított adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben személyes rendelkezésére áll a különbözet alapjául szolgáló, az ÁFA törvény 127. paragrafusának (1) bekezdésében említett okiratot módosító okirat. Ha a számla módosítására sor kerül, és a különbözetet az adóalany a fentiek szerint elszámolta, az eredeti, hibás számla szerinti előzetesen felszámított adó összegének erejéig levonási jogot gyakorolhat. c) Hibás mennyiség Amikor a számlán feltüntetett mennyiség valótlan, az adóhatóságnak az ellenőrzési eljárás során tisztáznia kell az ügylet valós gazdasági tartalmát, és ha a vizsgálat megállapítása szerint a gazdasági esemény megtörtént, de a számlában tévesen feltüntetettel ellentétben csak részben valósult meg (mennyiségi eltérés), úgy az adóhatóság szintén kérheti a számlamódosítást (ha az adó összege is téves, úgy az előző pontban kifejtettekre is figyelemmel kell lenni). Meddig lehetséges a hibás számlák javítása? Az adóhatósági eljárás szabályainak megváltozására tekintettel, az útmutató alapján szűkült annak lehetősége, hogy a helyesbítést az adóeljárás során a számlát befogadó figyelembe vegye. Ha az ellenőrzés megállapítja, hogy  ugyan a gazdasági esemény megtörtént, azonban a számla tévedésből az ÁFA törvény által előírt, kötelezően szerepeltetendő adatok valamelyikét nem, vagy helytelenül tartalmazza, az adóhatóság fel fogja hívni az adóalanyt a számla hibájának kijavíttatására, illetve a hiányok pótoltatására. A módosított számla bemutatására legkésőbb az észrevételezésre nyitva álló határidőn – azaz a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 30 napon – belül van lehetőség az adóhatóság álláspontja szerint. Ezt követően ez csak akkor lehetséges, ha a módosító bizonylat az adózó  önhibáján kívül nem állt, nem állhatott rendelkezésére. Ez esetben, ha a módosító bizonylatot az adózó az adóhatóság határozatának véglegessé válásáig bemutatja, az adólevonási joga – az egyéb feltételek fennállása esetén – a jog keletkezésének adómegállapítási időszakára, illetve az azt követő adó megállapítási időszakra vonatkozóan sem korlátozható. Ezen túlmenően a közigazgatási határozat véglegessé válását követően az ellenőrzéssel lezárt időszak vonatkozásában új bizonyítékra hivatkozva lehetősége van kérni az adózónak az ellenőrzés megismétlését, feltéve, ha a korábbi ellenőrzés során mindent megtett annak érdekében, hogy az ellenőrzés alatt beszerezze a számlát módosító bizonylatot, de önhibáján kívül nem állt, nem állhatott rendelkezésére az említett dokumentum. Hogyan lehet javítani a hibás számlákat? Ha az adóalany a számla hibáját maga észleli, a hiba javítása, illetve a hiányzó adat pótlása érdekében kérnie kell a számla módosítását a számla kibocsátójától. Erre sor kerülhet az eredeti számla visszaküldésével vagy a nélkül is. Hangsúlyozza ugyanakkor az adóhatóság, hogy az adóalap utólagos módosításának esete nem valósulhat meg a számla visszaküldésével, mert a számla befogadójának mind az eredeti, mind a módosító bizonylattal rendelkeznie kell. Az adóhatóság álláspontja nem változott a tekintetben hogyan lehetséges a hibás számla javítása. Kézi kiállítású számla esetén a számla módosításának lehetséges módja például –  az eredeti számla érvénytelenítése és új számla kibocsátása; – számlával egy tekintet alá eső, önálló módosító okirat [ÁFA törvény 168. § (2) bekezdés] kibocsátása; – a számla adót, adóalapot nem érintő hibája esetén a rontott adat áthúzása (az eredetileg feltüntetett adat olvashatóságának megőrzése mellett) és a helyes adat alá-, fölé- vagy melléírása, a javítást végző aláírása, a javítás időpontjának feltüntetése, minden számlapéldányon; – a számla adót, adóalapot nem érintő hibája esetén a hiányzó adat pótlása, a javítást végző aláírása, a javítás időpontjának feltüntetése, minden számlapéldányon; – számítástechnikai eszköz útján kiállított (gépi) számla esetén: az eredeti számla érvénytelenítése és új számla kibocsátása, vagy számlával egy tekintet alá eső, önálló módosító okirat [ÁFA törvény 168. § (2) bekezdés] kibocsátása.  Mint az előzőekből látható, az adóhatóság álláspontja szerint nincs lehetőség arra, hogy a gépi számlát kézzel átírva javítsa az adóalany. Ugyanakkor a számlát módosítani szándékozó adóalany választhat a módszerek közül. Lehetséges a kézi kiállítású számla gépi számlával történő módosítása, valamint a gépi számla kézi számlával történő módosítása is. A számlával egy tekintet alá eső okirat kötelező adattartalmát az ÁFA törvény 170. paragrafusa szabályozza, így kötelező feltüntetni a) az okirat kibocsátásának keltét, b) az okirat sorszámát, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja, c) hivatkozást arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja, d) a számla adatának megnevezését, amelyet a módosítás érint, e) a módosítás természetét, f) a módosítás számszerű hatását (az adóalap, adó összegének változását), ha ilyen van. Indokolt megjegyezni, hogy ha a korrekció 100 ezer forintot meghaladó ÁFA tartalmú eredeti számlát érint, úgy arról az adózónak az adóhatóság felé adatszolgáltatási kötelezettsége van (gépi számla esetében e kötelezettségnek a számlázó programnak kell megfelelnie).