Könyvelés Székesfehérváron szakértői kezekben

Adótanácsadás

Adótanácsadás

A sikeres üzleti élet egyik legproblematikusabb tényezője a folyamatosan változó adótörvényeknek való pontos, de hatékony megfelelés. Az adótanácsadás egy teljesen független és önálló iparággá nőtte ki magát. Napjainkban a professzionális adótanácsadás igénybevétele elkerülhetetlenné vált a vállalkozások számára.

Kollégáink tudásuk legjavát kínálják, hogy megbízóink az általuk végrehajtott ügyletek adókövetkezményeivel tisztában legyenek, az ügyletek a legoptimálisabb adóteherrel járjanak számukra és így figyelmüket kizárólag a saját feladataik teljesítésére összpontosíthassák. Akár társasági adóról, általános forgalmi adóról, személyi jövedelemadóról, illetve egyéb adó és járulékokról legyen szó, munkatársaink komplex módon áttekintik az egyes ügyleteket és valamennyi adózási és adóval kapcsolatos adminisztrációs kötelezettséget megállapítanak.

Tanácsadóinkon keresztül ügyfeleink hozzájutnak mindahhoz a szakmai tapasztalathoz, amelyet a sokéves működésünk során változatos ügyletekben elsajátítottunk. Ezen tapasztalatokat ügyfeleink sikerrel alkalmazhatják saját vállalkozásukban is adóterheik racionalizálására.

Tanácsadóink készséggel állnak ügyfeleink részére Adóhatósági revíziókkal és önrevíziókkal, hatósági állásfoglalásokkal, valamint jogorvoslati eljárásokkal kapcsolatos kérdésekben.

Legfontosabb szolgáltatásaink:

  • Társasági adóval, általános forgalmi adóval, személyi jövedelemadóval és egyéb járulék-nemekkel kapcsolatos adótanácsadás;

  • Jogszabályi megfeleléssel kapcsolatos szolgáltatások;

  • Teljes adminisztráció átvilágítása;

  • Adótanácsadás az elektronikus számlázással, elektronikus archiválással és a szükséges rendszerek biztosításával kapcsolatosan.

Hatóság előtti képviselet

Könyvelési szolgáltatásunk részeként vagy egyedi megállapodás alapján irodánk  vállalja megbízóink hatóságok előtti képviseletét, így nem Önnek kell egyedül szembenéznie a hatóságokkal.

Tapasztalt kollégáink képviselik az Ön érdekeit ellenőrzéseken, nyilatkozattételeknél, adó-egyeztetéseknél, kiutalások- vagy igazolások kérésekor:

  • ezzel Ön értékes időt takarít meg
  • szakszerűen képviseljük érdekeit
  • az adóhatóságok előtt
  • azonnal tudunk reagálni a kérdésekre,
  • így nem kell többször egyeztetni a hatóságokkal.
  • Kikerülhetőek az esetlegesen nem megfelelő nyilatkozatok okozta további hatósági vizsgálat.

 

Kapcsolat

Cég: Kilman Consulting KFT
Adószám:12597172-2-07 

Cím:
8000 Székesfehérvár
Tóvárosi lakónegyed 31. II/1.

Tel:
+36 22 500-518
Fax:
+36 22 500-519
E-mail:
info@kilman.hu

Tanúsítványunk

Megosztás

Gyakori kérdések

Nyugdíjas munkavállaló egészségbiztosítása

Január 1-jétől a munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas munkabéréből nem kell járulékokat levonni. Tekintettel arra, hogy a járulékfizetés alapján ellátás is járt, így az 1997. évi LXXX. törvény rögzíti, hogy jövő év elejétől a munka törvénykönyve (Mt.) szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra ezen jogviszony alapján. Erre tekintettel vetődött fel az a kérdés, hogy kell-e az egészségügyi szolgáltatás fedezetére egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie a munkaviszonyban dolgozó saját jogú nyugdíjasnak? Az 1997. évi LXXX. törvény jelenleg hatályos rendelkezései alapján a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni. Azaz a saját jogon nyugellátásban részesülő munkavállaló béréből le kell vonni  a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl – a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, valamint – a 10 százalék nyugdíjjárulékot. Mivel a járulék társadalombiztosítási ellátások fedezetére szolgál, így a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék az egészségügyi szolgáltatást fedezi, míg a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján a nyugellátásban részesülő személy 0,5 százalékos nyugdíjemelésre jogosult. Január 1-jétől a munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas munkabéréből már nem kell megfizetni a járulékokat, azaz a nyugdíjas béréből csak személyijövedelemadó-előleget kell vonni. A járulékfizetés hiányában az Mt. hatálya alá tartozó nyugdíjas munkavállaló nem lesz jogosult a nyugdíj 0,5 százalékos emelésére, továbbá az 1997. évi LXXX. törvény alapján nem lesz jogosult baleseti ellátásra és egészségügyi szolgáltatásra sem. Az 1997. évi LXXX. törvény 26. paragrafusának (5) bekezdése alapján a 16. paragrafus (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy – ide tartozik a saját jogán nyugdíjban részesülő is – után idén havonta 7320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet a központi költségvetés, kivéve a nyugdíjas foglalkoztatottakat, illetve a kiegészítő tevékenységet folytatókat. Azaz, ha a nyugdíjas „nem dolgozik”, akkor az egészségügyi szolgáltatásának fedezetét a költségvetés biztosítja. Ha azonban a nyugdíjas foglalkoztatott, vagy kiegészítő tevékenységet folytat, akkor az egészségügyi szolgáltatásának fedezetét a tőle levont 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék biztosítja, illetve a kiegészítő tevékenység esetén a vállalkozás által megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék alapozza meg. A fenti rendelkezés kapcsán jogosan merül fel a kérdés, hogy jövőre a munkaviszonyban foglalkoztatott, de már járulékot nem fizető nyugdíjasnak az egészségügyi szolgáltatás fedezetére kell-e külön járulékot fizetnie? A válaszhoz meg kell nézni, ki minősül foglalkoztatottnak az 1997. évi LXXX. törvény alapján. E szerint foglalkoztatott az, aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak, és a munkaadója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja. A munkaviszonyban álló saját jogú nyugellátásban részesülő személy 2019-ben nem lesz biztosított, és ezáltal nem minősül foglalkoztatottnak sem, így a központi költségvetés utalja majd át a belföldi nyugdíjas munkavállaló után is az egészségügyi szolgáltatás fedezetét. Azaz 2019-ben az Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozó saját jogú nyugdíjas nem munkavállalóként, hanem az 1997. évi LXXX. törvény 16. paragrafus (1) bekezdésének b) pontja alapján, mint belföldi nyugdíjas lesz jogosult egészségügyi szolgáltatásra, amelynek a fedezetét a központi költségvetés biztosítja.